| Téma: Trianon gyógyítása |
|
| R.András |
|
 Hazánk örök angol barátjának Trianon-kötete
Az első könyv címe, Megmaradni, tökéletesen illik a Bethlen kormány politikai erőfeszítéseire és sikereire, ami az oktatást, a gazdaságot, a külpolitikát, a kultúrát, sportot illeti. Minél többen olvassák a könyvet, annál többen merítenek erőt a mai, nem könnyű politikai és társadalmi viszonyok közötti eligazodáshoz.
... https://gondola.hu/cikkek/119219-Hazank_orok_angol_baratjanak_Trianon-kotete. ... |
|
|
| R.András |
|
 Magyar szobrok, emléktáblák elcsatolt városokban
Nagyon fontos szerepet játszanak ezek az emlékművek: egyrészt az őshonos magyarság nemzeti
azonosságtudatát, múltja iránti büszkeségét erősítik, cáfolják a szovjet (és részben mai
ukrán) történészeknek azt az állítását, hogy ezer évig nem volt itt semmi, a "felszabadítók"
hozták el a műveltséget erre a vidékre.
... https://gondola.hu/cikkek/118369-Magyar_szobrok__emlektablak_elcsatolt_varoso ... |
|
| R.András |
|
Az ukrán nemzetiségi szószóló az eljárások visszavonását kéri
Az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója arra kéri az ukrán hatóságokat, hogy vonják
vissza a magyar himnuszt éneklő kárpátaljai képviselők ellen indított eljárást.
Szuperák Brigitta az Országgyűlés Sajtóirodája által az MTI-hez hétfőn eljuttatott
közleményében azt is kéri az ukrán hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a kisebbségek
elleni nacionalista megnyilvánulásokkal szemben.
Kiemelte: az ukrán nemzetiség Magyarországon teljesen szabadon vállalhatja identitását.
... https://gondola.hu/hirek/266023-Az_ukran_nemzetisegi_szoszolo_az_eljarasok_vi ... |
|
| R.András |
|
Megvan az RMDSZ négy jelöltje a román kormányba
... Kelemen Hunor elmondta: rövid megszakításokkal tíz napja folynak a koalíciós tárgyalások,
de a sajtótájékoztató pillanatában is folyt a szöveg véglegesítése.
Az RMDSZ elnöke elmondta: a kormányprogramban külön fejezetet szenteltek a kisebbségeknek,
amelyben az identitásmegőrzés intézményes garanciái szerepelnek.
... https://gondola.hu/hirek/266022-Megvan_az_RMDSZ_negy_jeloltje_a_roman_kormany ... |
|
|
| R.András |
|
Felvidék - Pontosságot, magyar feliratokat ígérnek
Csillogó szerelvények, elektronikus jegyvásárlás és a megszokott késések – így
jellemezhetnénk a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) első hetét a Pozsony és Komárom közötti déli
vonalon.
Lesz magyar felirat
„Néhány vonatban már magyarul is hallhatók az állomások és megállóhelyek, hamarosan a többi szerelvénybe is bejátsszuk a hangot. Ugyanezt tudom elmondani a magyar feliratokról is, csak idő kérdése, hogy megjelenjenek” – válaszolta kérdésünkre Tomáš Kováč.
... https://gondola.hu/hirek/265927-Felvidek_-__Pontossagot__magyar_feliratokat_i ... |
|
|
| R.András |
|
 Állnak a végvárak
Magyarország mindig keserves árát adta annak, ha elalélt a figyelme. A határon túli magyar
sajtónak éppen ebben van óriási felelőssége: erősíteni az összetartozás-tudatot. Látjuk,
milyen nemtelen támadásokat intéznek a határon túli liberális szócsövek akár Kolozsvárról,
akár Pozsonyból a magyar kormány ellen.
... https://gondola.hu/cikkek/118185-Allnak_a_vegvarak.html |
|
|
| R.András |
|
 A Székely Hadosztályra emlékeztek a csíksomlyói Fodor-ház udvarán
Az eseményen Csapai Árpád egyetemi lelkész felidézte, hogy az 1800-as évek végén már a
közvélekedés is érezte, hogy az országhatárokat jelezni kell valamilyen formában. „Az akkori
történelmi helyzet világossá tette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hatalmas területen
fekszik, így több országnak is fájt rá a foga” – mondta. Kiemelte: az eleve esélytelennek
titulált székely megmozdulás óriási túlerővel nézett farkasszemet. „Mégis sikerült hónapokig
visszatartani a Szineváraljától Bölényesig terjedő szakaszon a demarkációs vonalakon
betódulni szándékozó egységeket.
... https://gondola.hu/hirek/264935-A_Szekely_Hadosztalyra_emlekeztek_a_csiksomly ... |
|
| R.András |
|
 Hiszek egy Hazában - Jelenczki-film Trianonról
Képzeljük el, hogy mi történne, ha 2020-ban a társadalom, annak a 90%-a a „Hiszek egy”
hitvallásával azonosulna, mint ahogy tette azt az 1920-as békediktátum után? Volt egy
statisztikai felmérés a Történelmi Magyarországon, amely kimutatta, hogy a lakosság több
mint 90%-a Tragédiának vallja a trianon-i diktátumot.
... https://gondola.hu/cikkek/118175-Hiszek_egy_Hazaban_-_Jelenczki-film_Trianonr ... |
|
|
|
|
| R.András |
|
 A magyarok a túlélés bajnokaiként állnak az európai történelem színpadán
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként
állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely
kibírt volna ilyen száz évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás
emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.
... https://gondola.hu/cikkek/117271-A_magyarok_a_tuleles_bajnokaikent_allnak_az_ ... |
|
| R.András |
|
Kövér: a cél az volt, hogy halálra ítéljenek bennünket
Magyarország Trianon századik évfordulójára újra tekintélyt vívott ki magának az elmúlt tíz
év teljesítményének köszönhetően, és ezzel azt üzeni a térség politikai vezetőinek, hogy "a
jövőben biztosan nem lehetünk sikeresek egymás rovására" - mondta Kövér László, az
Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedd reggel.
A házelnök hangsúlyozta, azért kezdeményezték 2020 nemzeti összetartozás évévé
nyilvánítását, hogy ne csupán arra emlékezzen az ország, milyen tragédia történt vele
Trianonban, hanem azt is ünnepelje meg, hogy e tragédia ellenére is túlélte az elmúlt száz
esztendőt.
"Noha Trianonban a szerződést megfogalmazóknak a - talán nem is nagyon titkolt - szándékuk
az volt, hogy halálra ítéljenek bennünket, úgy is, mint országot, államot, úgy is, mint
nemzetet eltöröljenek a föld színéről" - fogalmazott a fideszes politikus.
... https://gondola.hu/hirek/259562-Kover__a_cel_az_volt__hogy_halalra_iteljenek_ ... |
|
| R.András |
|
Emléktáblát állítottak a csángók apostolának
Felavatták Petrás Incze János moldvai születésű szerzetes emléktábláját a szeged-felsővárosi
Szent Miklós minorita templom plébániájának falán csütörtökön.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa
avatóbeszédében úgy fogalmazott, Petrás Incze János joggal nevezhető a moldvai csángó
közösség apostolának.
"Életpéldája arra tanít bennünket, hogy legfőbb feladatunk legjobb lelkiismeretünkkel,
hazánk iránti szeretettel végezni munkánkat" - mondta.
... https://gondola.hu/hirek/259348-Emlektablat_allitottak_a_csangok_apostolanak. ... |
|
|
|
| R.András |
|
... „Amikor az elárusítónő azt mondja egy magyar többségű városban, hogy beszéljek
szlovákul – ez Trianon. Amikor valaki azt mondja, hogy téged kedvellek, holott magyar
vagy, de a magyarokat egyébként nem szeretem – ez Trianon. Amikor a pap az úgynevezett
magyar misén szlovákul prédikál, s a hívek azt mondják, milyen kedves, legalább valamit
mond magyarul – ez Trianon. Amikor a magyar nemzetiségű pap mindenáron bizonyítani akarja
a püspök előtt, hogy valójában mindenkinek mindene lett, így nemzetisége sincs – ez
Trianon. Amikor egy katolikus hetilap nem kap támogatást azért, mert magyar nyelvű – ez
Trianon. Amikor az orvos a beteget románul kérdezi, aki magyarul válaszol, a gyógyítás
mestere pedig méltatlankodik – ez Trianon. Amikor valaki, aki egy szót sem tud a
nyelvünkön, de azt mondja, hogy a nagyszülei magyarok voltak – ez Trianon. Amikor nem kell
a magyar iskola, mert államnyelven majd jobban boldogul a gyerek – ez Trianon. Amikor
kisebbség vagyunk mindenütt, a társadalomban, az egyházban – ez Trianon.
Trianon mindenütt. Köztünk. Bennünk. Trianon – békeparancs. Szitokszó. Száz év:
kitaszítottság, megbélyegzettség, hontalanság. És száz év reménység. „Megfogyva bár, de
törve nem…” Száz év. Elszakítva egymástól, de nem elszakadva Istentől. Ki tudja, mi lesz
itt újabb száz év múlva? Ki tudja?! Múlik-e valamin? Valakin? Múlik-e rajtunk is? Igen,
itt élned, halnod kell.”
Értelmetlen a múlton rágódni, és hamis a megbocsátás és bocsánatkérés is, amíg nincs
emberhez méltó élete mindenkinek, aki itt él Európa közepén. 1920 is nagy gond, fájó seb,
de ami alig megbocsátható, az az, ami utána következett. A Kárpát-medence poszt-Trianon-
szindrómában szenved. A remény, ami Herdics apát úr írásában szerepel, pedig az, hogy ez a
szindróma gyógyítható. Gyógyítani Budapest mellett főleg Pozsonyban, Kijevben,
Bukarestben, Belgrádban, Zágrábban, Ljubljanában és igen, még Bécsben is kell. Kellene.
... https://gondola.hu/cikkek/117050-Szazeves_a_trianoni_nemzeti_trauma.html |
|
| R.András |
|
... Márpedig kivégzések voltak szép számmal a XX. században. S az a rendkívül dicstelen
két év, amíg a vesztes első világháborútól eljutottunk Trianonig, nem értelmezhető
előzmények nélkül. Az előzmények értelmezése és kutatása pedig a jelek szerint máig olyan
ideológiai különbségre világít rá, amely tudománytörténeti szempontból is kuriózum.
Ahogy olvasom a közéletben újra fellángoló vitát – most éppen a szabadkőművesség
szerepéről –, eszembe jut, hogy Raffay Ernő nyomán Szakács Árpád ismét a dolgok közepébe
vágott. Épp csak elkezdte, s máris Canossát járatnának vele, mint azt már megszokhattuk,
ugyanazok, akiktől megszoktuk. A felvetéseire érdemi válaszok nem, dörgedelmek viszont
nagyon is érkeztek. Hiszen csak „hobbitörténész”. A szabadkőműves-összeesküvés – mint
szóösszetétel – nem új a magyar történelemben, az 1920-as, 1930-as években könyvtárnyi
irodalom született a témában, természetesen ennek jelentős része egyszerű
propagandakiadvány. Viszont az elmúlt tíz évben Raffay Ernőnek köszönhetően olyan
tényanyag jelent meg, ami megdöbbentő, újraír mindent, amit a korszakról eddig gondoltunk.
Ha nem beszélünk róla, nem hivatkozunk rá, akkor nem létezik – kacsintottak egymásra a
cinkosok. Ha pedig Romsics Ignác mesének tartja az esetet, akkor foglalkozni sem kell vele
– ezzel mentek nyugovóra a tanítványok. Viszont hajnali három órakor, a legszebb álmukból
fülsiketítő szirénázásra ébredtek. Legalábbis ezzel ért fel Szakács Árpádnak a Romsics
szabadkőműves meséi címmel megjelent vitaindító írása.
Raffay Ernő kitartó munkájának köszönhetően mára a laikusok is láthatják, hogy a
történészcéh mindent eldöntő urainak terve nem sikerült. Szakács Árpádnak az egész
rendszerüket leleplező írása (Féltik a hálózat hegemóniáját) után hallgatnak.
Beteljesítő valósággá vált Illik Péter történész jóslata, amiről könyvet is írt ezzel a
címmel: A történészcéh alkonya.
... https://gondola.hu/cikkek/116972-Vita_a_szabadkomuvessegrol_-_ket_ujabb_iras_ ... |
|
|
|
|
|